2012. június 24., vasárnap

Epres-rebarbarás pite

Levi megkóstolta az IKEA-ban a rebarbarás morzsás-tetejű pitét, és kiderült, hogy lenne igénye itthon is rebarbarás édességre… Én meg ilyen roppant bűbájos vagyok, hogy sütöttem neki (és amúgy is ki akartam már próbálni a Martha Stewart könyvet – mert igen, nem ez az első recept a nevezett könyvből a blogon, de ez volt az első, amit megcsináltam. Nem tudok kronológiai sorrendben haladni).

Az eredeti recept csak rebarbarát használ, én viszont csak zöld belsejű rebarbarát találtam a piacon, a zöld sütemény meg furcsa, úgyhogy eperrel kevertem. És hát igen, “rusztikus” a teteje, de ebbe bele lehet jönni, én már túl vagyok egy meggyes pitén is, az már egészen professzionális lett.

Az eredeti recept 23 cm-es sütőtálhoz adja meg a mennyiségeket, én is ezt írom le, egyébként 19,5 cm-es formában sütöttem, ahhoz kb. 75%-a kell a felsorolt hozzávalóknak. (elő a számológéppel!)

Nyírfacukrot használtam (nyilván sima répacukorral vagy nádcukorral is jó, az itt nekem kiderült, hogy pitéhez tökéletes a Xukor)

Hozzávalók:

a tésztához:

  • 3 csésze liszt
  • 1 evőkanál Xukor (nyírfacukor)
  • 22 dkg vaj
  • kevés jéghideg víz
  • 1 csipet só

a töltelékhez:

  • 4-5 csésze eper és rebarbara vegyesen (én kb. 2/3 rebarbara és 1/3 eper aránnyal dolgoztam
  • 2/3-1 csésze Xukor (nyírfacukor)
  • 2 evőkanál keményítő
  • 1 tojássárgája
  • 1 evőkanál tej vagy tejszín
  • kristálycukor a tetejére

A tészta hozzávalóiból omlós tésztát gyúrok, ezt úgy a legegyszerűbb, hogy a késes robotgéppel összekeverem a Xukrot, a lisztet és a sót, majd hozzáadom a kockákra vágott hideg vajat, és pár másodperc alatt morzsalékosra keverem. Ezután kanalanként vizet adok hozzá, és újabb pár másodperc alatt készre “gyúrom” (a géppel nyilván). Fóliába csomagolom, és minimum fél órára beteszem a hűtőbe. A gyümölcsöket megtisztítom, összekeverem a Xukorral és a keményítővel. A tésztát kétfelé szedem, az egyiket kinyújtom, és kibélelem vele a 23 cm-es pitesütő tálat (alja, oldala, meg egy kis túllógás), beleöntöm a tölteléket. Kinyújtom a tészta másik felét is, befedem vele, a széleket ráhajtom, és 15 percre beteszem a hűtőbe. Előmelegítem a sütőt 180 fokra, a tetejét megkenem a tejjel/tejszínnel kevert tojássárgájával. Késsel középen kereszt alakban kivágom, és megszórom kristálycukorral. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem (sülés közben kifolyhat a leve!), és 1 óra 10 perc- 1 óra 25 perc alatt megsütöm. Tálalás előtt minimum 4 órán át hűlni hagyom.

23 cm átmérőjű pite lesz belőle.

Kapcsolódó bejegyzések

  • Gránátalmás pohárkrém Ritkán veszek gránátalmát, nem is a leggyakrabban árult gyümölcs nálunk, úgyhogy ebben végül is semmi meglepő nincsen. Pedig sokoldalúan felhasználható, és én még felnyitni is szeretem, van abban valami csodálatos, ahogy a… Tovább
  • Mogyoróvajas keksz Nagyszerű omlós keksz ropogós mogyoróval és rizsszemekkel. Ha nincsen darabos, csak sima mogyoróvajunk, érdemes hozzákeverni pár (kb. 3) evőkanálnyi összevágott, sózatlan, pirított földimogyorót. Kekszet sütni egyszerű, és… Tovább
  • Mogyoróvajas-karamellás muffin Aki szereti a földimogyorót és a karamellt, ezt a muffint is szeretni fogja. A karamelldarabkák sütés közben megolvadnak, és átitatják a tésztát. Elég apróra kell vágni a tejkaramellát – ez mondjuk nem nehéz, mert ahogy be… Tovább
  • Kandírozott gyümölcsös koszorú Ez már kicsit karácsonyi hangulatú sütemény, kandírozott gyümölcs, mogyoró, citromos cukormáz… Látványos, és könnyen elkészíthető, szerintem arra is alkalmas, hogy „villogjunk” vele a rokonok/ismerősök előtt. És nem maradt… Tovább
  • Londoni szelet Biztos mindenki ismeri a londoni-szeletet, nagymamák által is ismert, és sütött sütemény – omlós tészta lekvárral megkenve és diós tojáshabbal a tetején. Ezen kicsit változtattam, a diót kényszerűségből mogyoróra cseréltem… Tovább

0 megjegyzés: